Üdvözlet az olvasónak

A receptek többsége kétszemélyes adagban készíthető a megadott mennyiségből. Ha nagyobb adagban készítenéd, akkor a mennyiséget értelemszerűen és arányosa növelni kell. Ahol többszemélyes adag jön ki a megadott hozzávalókból, azt ott jelzem. Ha nem találsz valamit, és szeretnéd megtudni, hogy mit, hogy kell csinálni, miből mennyit kell beletenni egy készülő ételbe, kérdezz bátran. Akár itt, bármelyik bejegyzéshez kapcsolható hozzászólásként, vagy e-mailben blholdkukacgmailpontcom címen.

2015. november 20., péntek

Sík ideg vagyok...

Születésnapi tortát akartam. Különlegeset, finomat. Nemrég egy közeli, kedves, jó barátunk volt az ünnepelt és férje Milotai dió tortával köszöntötte. Hát én is ilyet akartam.
Irány a Nánási út, a Fontana, ahol eddig olyan jó tapasztalataink voltak. A készséges kiszolgálók már akkor üdvözölnek,amikor még félig kint vagy, a választék remek, lássuk!
-Milotai dió tortát szeretnék.
-Hát az nincs, de az két éve volt az ország tortája...
-Az idei ország tortája van?
-Hát az sincs...
-Akkor egyáltalán nem tartanak milotai dió tortát?
-Azt csak rendelésre csinálunk.
-Óh, az nagyon jó, rendelni szeretnék. Holnapra.
-Hoolnapra?? Megkérdezem a cukrászt.
Lépcsőn le, kisvártatva vissza.
-A cukrász azt üzeni, holnapra nem vállalja!
-Értem, viszont látásra.

Mi van? a tortát nem frissen csinálják? Több napos tortát akarnak nekem eladni? Nem is értem.
Ekkor még azt hittem, hogy micsoda skandalum, nem a piacról élnek ezek? Később kiderült, hogy ez a viselkedés és hozzáállás volt a tisztességesebb. Nem vállaljuk és kész.Na  de vágjunk az események elé.

Czinielhez be sem mentem, ott legutóbb a krémes sem volt friss...

Hoppácska, Szentendre a Szamos-féle  Múzeum cukrászda! Gyerünk, az sincs messzebb, mint a belváros.
Útba esik még a Békásmegyeri Sík Cukrászda, ott van a  Basa büfé mellett, nézzük meg ott. A Sík cukrászdában jó tapasztalataink voltak, finom volt a sütemény, friss és elégedetettek voltunk.
Hátha  most is szerencsénk  lesz.
És igen!!
-Jó napot kívánok, Milotai dió tortát szeretnénk.
-Jó napot kívánok, dió tortánk csak Eszterházy torta van.
-Nem köszönöm, kifejezetten csak Milotai dió tortát szeretnénk.
-Az országtortát? Azt csak rendelése készítünk.
-Az remek, én rendelni szeretnék egy Milotai diótortát holnapra.
-Megkérdezem.
-Igen a cukrász azt mondta, hogy holnap délutánra tud vele elkészülni.
-Az egészen kiváló lenne, délutánra kellene.
-Igen két óra után lehet érte jönni.
-De ugye lesz a tetején karamell szaft?
-Hát persze..
-Rendben, nagyon örülök, születésnapi tortának lesz.
-Felírom, előleget tetszik adni, vagy kifizeti az egészet?
-Kifizetem az egészet, és holnap jövök érte kettő után.

Az ünnepelt ment a tortáért, és amikor hozta, már akkor egészen elképedtem. Egy nagy papírba csomagolt batyut hozott. Kérdeztem, hát nem tette dobozba? Nem, becsomagolni is csak külön kérésre csomagolta be.

A nagy megdöbbenés aztán  akkor ért, amikor otthon kibontottuk.

Ott ült a papírtálcán a csipkepapíron egy nagy diós, vajkrémes torta, a tetején diókkal.

Első gondolatom az volt, hogy nem a jó tortát adták ide. Nosza fel is hívtam gyorsan a Sík Cukrászdát a papíron található telefonszámon.





A mobilon egy hölgy jelentkezett, aki mit sem tudott sem a rendelésemről sem semmiről, nem is értette, hogy mit mondok, hogy elcserélték az én milotai dió tortámat egy szimpla vajas diótortára, és hogy ezt hogy,  és azt kérte, hogy hívjam a vezetékes számot, akkor pont az a személy veszi fel, aki felvette tegnap a rendelést, egyeztessek vele.
A pultos hölgy emlékezett  a tegnapi rendelése  és biztosított arról, hogy nem cserélte el a tortákat...
Emlékeztettem, hogy dehát én Milotai diótortát rendeltem, még külön is beszéltünk róla, hogy a tetején ugye ott lesz a karamell máz?   Mire a kedves kisasszony csak annyit mondott, hogy na és, hát ennek a tetjén  nincs karamell bevonat, a krémet kenték fel a tetejére is.  Amikor azt kifogásoltam, hogy dehát a krém is egy vajas, cukros, gejl, ehetetlen valami, a mit mi kifejezetten nem szeretünk- akkor azt mondta, hogy hát a diótorta ilyen. De hölgyem arról is beszéltünk, hogy ez volt a 2013 -as év országtortája, Milotai diót torta...
-De neki nem az  van felírva!
-Az, hogy Ön mit írt fel, az engem legkevésbé sem érdekel! Mi megállapodtunk valamiben, megrendeltem egy Milotai diótortát, kifizettem a teljes árat amit kért, és a megrendelt helyett kaptam egy  szimpla vajkrémes diótortát!
-De nem is annyiba került volna a Milotai torta, az egy drága torta!
-Hölgyem, közel ötezer forint egy toráért azért nem olyan kevés pénz...
-A Milotai az legalább a duplája lett volna!
- Valamit félreértett.  Nem azt kérdeztem, hogy a zsebpénzemből vajon kifutja-e a torta, hanem szó nélkül kifizettem amit kért. Én egy születésnapra rendeltem egy különleges tortát és ehelyett kaptam egy olyan tortát, amit nem szeretünk, és nem is akartam ilyet venni.
-Ne haragudjon, hívjon vissza később, most nem érek rá, vásárlók vannak az üzletben!
-Én? Önöket visszahívni?  Eszem ágában nincs, soha többet!



Nem is értem.

Ilyet akartam:                                                                                        

                                          ( a kép Miczián Katalin tortája)
és ehelyett ezt kaptam:

Vastag vajas (margarinos) krémmel. A krémben még recsegett a cukor, a 91 éves anyukám dióhéjat talált az ő szeletében. Az ünnepelt a szelet torta felét leküzdötte, én csak a tészta részt tudtam megenni, annyira émelyítő, gejl, ehetetlen volt a krém. A tészta meg száraz volt. Az anyukám meg is jegyezte, hogy ilyen krémet negyven évvel ezelőtt csináltak, de már akkor se volt jó...

Minősíthetetlen, hogy átvernek, hogy hülyének  néznek, hogy a megrendelt helyett valami mást adnak.

Lám-lám, mennyivel tisztességesebb eljárás volt amikor megmondták, hogy nem vállalják.

Értékelés: A lábam be nem teszem a Sík cukrászdába!
Nem a megrendelt tortát kaptam meg, amit kaptam az saját nemében sem volt jó, a krém nem volt rendesen kikeverve, a cukor recsegett a fogunk alatt, a tészta száraz volt, a  krémben dióhéjat találtunk.