2010. február 28., vasárnap

Meggyes-túrós, avagy lusta asszony sütije

30 dkg rétesliszt
15 dkg porcukor
1 csomag sütőpor

50 dkg túró

1 üveg magozott meggybefőtt levétől leszűrve

2 dl tejszín
2 dl tej
3 egész tojás

vaj a tepsi vastagon kikenéséhez


a száraz hozzávalókat összekeverjük egy tálban, egy másik tálba felütjük a tojásokat, összekeverjük, hozzáöntjük a tejszínt, majd a tejet.

A tepsit vastagon kivajazzuk, és a lisztes cukros sütőporos keverék felét beleszórjuk.
Erre rámorzsolgatjuk a fél kiló tehéntúrót, rászórjuk a lecsöpögtetett meggybefőttet, a lisztes keverék mások felét a tetejére szórjuk. Úgy igyekezzünk, hogy egyenletes vastagságú legyen az anyag a tepsiben, mert a tetejére kell önteni a tejszínes, tejes tojásos keveréket. Óvatosan kell részletekben ráönteni, hogy mindenhova jusson.
Nem kell izgulni, mert még most úgy néz ki, hogy az alja száraz, a tetején száraz szigetek vannak a lisztes keverékből, és azt hihetnénk, nem lesz ebből semmi. Pedig nem így van! Nem kell piszkálgatni, kevergetni, hagyjuk békén.

Hagyjuk állni vagy 15-20 percet.
Addig gyújtsuk be a sütőt, és melegítsük be. Amikor forró, akkor tegyük be a tepsit. Úgy 20 perc múlva mérsékeljük a tüzet, és takaréklángon süssük tovább, még vagy 20-25 percig.

Amikor megsült, akkor vegyük ki a sütőből, azonnal szórjuk meg leheletnyi porcukorral, és hagyjuk langyosra hűlni.

A sütemény kb. másfél két ujjnyi vastag lesz, mindenütt egyformán átsül, és nem maradnak benne száraz, lisztes részek. A meggy a túró és a tészta kellemes triót alkot ebben a végtelenül egyszerű süteményben.

Évtizedekkel korábban ez a sütemény lusta asszony süteménye néven volt ismert, én is sütöttem annak idején a nyolcvanas években, de akkor nem sikerült. A lisztes keveréket nem járta át a tojásos tejes lé, nem is próbálkoztam vele többet. De most, hogy kiderült hogy kell lassú tűzön is sütögetni a második félidőben, most jól sikerült.


Nagyobbacska kockákat vágjunk belőle, ha marad tegyük hűtőbe.

2010. február 3., szerda

Kelkáposzta főzelék

Gyerekkoromban utáltam a kelkáposzta főzeléket. emlékszem, hogy forgattam a számban és nem voltam képes lenyelni... egyszer erőltették, hogy meg kell enni. Hát nem sokáig volt bent. Én akkor fogadtam meg,hogyha egyszer lesz gyerekem, sose fogom kényszeríteni, hogy bármit is megegyen, ha nem akar. ( örömmel közlöm, hogy tényleg nem kényszerítettem gyerekeimet evésre, csak megkóstolni volt kötelező mindent, aztán lehetett azt mondani, hogy ezt nem kérem.)

Mígnem egyszer súlyosan megbetegedtem, skralátos lettem. Napokig magas lázam volt, nem ettem, nem ittam, naponta járt ki az ápolónő injekciózni, mígnem a negyedik vagy ötödik napon felébredtem dél körül, és kiabáltam anyámnak, hogy jöjjön be, és hogy éhes vagyok. Összeszaladt a ház, megörültek, hogy végre jobban vagyok, csak anyám esett kétségbe.
Jajj,kislányom most lett kész az ebéd, de kelkáposzta főzeléket főztem...
Nem baj, anyuka, kérek belőle.

Életem legjobb kelkáposzta főzeléke volt.
Aztán nem nagyon ettem máskor, de vagy harminc év után elkezdtem szeretni a kelkáposzta főzeléket.

Hát lássuk akkor:

egy fej kelkáposzta kb 80-100 dkg-nyi
1 gerezd fokhagyma
1 mokkáskanál köménymag
teáskanál só
fél mokkás kanál őrölt bors
1 evőkanál paprikás rántás
fél kg krumpli ( én sok krumplival szeretem)
kb fél liter víz

A kelkáposztát megmosom, negyedekbe vágom, és éles késsel csíkokra vágom. Ha friss a kelkáposzta, akkor mindenestől, ha téli és nagy , akkor az erős vastag ereit levágom, és kidobom.
A felmetélt kelkáposztát felöntöm vízzel, annyival, hogy ne lepje el, sózom borsozom, belekeverem a zúzott fokhagymát, köménymagot, és elkezdem főzni. Amint egy kicsit összébb esik, beleteszem a kockára vágott krumplit, és megfőzöm. Amikor megfőtt, egy evőkanál rántással berántom.( ha hideg a rántásom, akkor a főzelék levéből szedek levet hozzá, és apránként hígítom, ha frissen készített a rántás, akkor hideg vízzel hígítom, amikor simára kevertem vele, akkor szedek csak hozzá a főzelék forró levéből. Megkóstolom, szükség szerint sózom borsozom még.


Klasszikusan fasírtot adok hozzá.
Vagy sült oldalast, vagy sült kolbászt, esetleg sertéspörköltet.
Vagy tükörtojást.

Karfiol leves

1 fej karfiol kb. 70-80 dekás
1 evőkanál paprikás rántás
3 evőkanál rizs
teáskanálnyi só
fél mokkás kanál bors
1 liter víz


A karfiolt rózsáira szedem, alaposan megmosom. Egy fazékba egyszerre beleteszem az összes hozzávalót, és megfőzöm. Kb fél óra altt elkészül. Végül megkóstolom, és ha kell még sózom borsozom.