1 kg pulyka (liba) zúza
1 fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1-2 evőkanál disznózsír
só
édesnemes őrölt pirospaprika
1 paradicsom
fél zöldpaprika
A zúza egy sötét, inkább lilás színű színhús, zsiradék nélkül. A hentesnél kapható, gyakorlatilag hús árban mérik. Nem érdemes csirke zúzát venni, mert nagyon apró és sokat kell rajta vagdosni, pucolni, inkább pulyka vagy liba zúzát érdemes venni.
A zúzát alaposan megmossuk megtisztítjuk, a széleket gondosan levágjuk róla és negyedekre vágjuk a zúzadarabokat. Ez kb. olyan egy falatnyi nagyság.
A hagymát darabokra vágjuk, a fokhagymát is és a zsírban megdinszteljük, amikor megpárolódott, akkor a zúzadarabokat belekeverjük, sózzuk, hozzáadjuk a paradicsomot, paprikát, őrölt paprikát és kevés vizet öntünk alá és lassú tűzön főzzük. Ha a vizet elfőtte maga alól, akkor pótoljuk, kismennyiségben és addig főzzük, ameddig a zúzadarabok megpuhultak.
Sóba-vízbe főtt krumplival tálaljuk, paprikába töltött káposzta savanyúsággal.
Zúzapörkölt tarhonyával
1 kg pulyka (liba) zúza
1 fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1-2 evőkanál disznózsír
só
édesnemes őrölt pirospaprika
1 paradicsom
fél zöldpaprika
25 dkg. tarhonya
A zúzát alaposan megmossuk megtisztítjuk, a széleket gondosan
levágjuk róla és negyedekre vágjuk a zúzadarabokat. Ez kb. olyan egy
falatnyi nagyság.
25 dkg. tarhonyát zsírban megpirítunk.
A hagymát darabokra vágjuk, a fokhagymát is és a
zsírban megdinszteljük, amikor megpárolódott, akkor a zúzadarabokat
belekeverjük, sózzuk, hozzáadjuk a paradicsomot, paprikát, őrölt
paprikát és összekeverjük a zsírban megpirított tarhonyával. A só mennyiségét úgy állapítjuk meg, hogy a tarhonya mennyiségét is beleszámítjuk. (kb. dupla mennyiség) Az egészet felöntjük vízzel, éppen-csak-hogy.ellepje mennyiséggel, és lassú tűzön együtt főzzük a zúzát a tarhonyával. Szükség esetén a vizet pótoljuk alatta.
Savanyúságot adunk mellé.
2013. február 24., vasárnap
2013. február 18., hétfő
Étterem kritika: Korhely a kópé
Pécsen voltunk és az esti program előtt beszélgetésre, evés-ivásra a közös találkozás helyéül- mint korábban is a Korhely nevű műintézményt választottuk. Már reggel arra gondoltam, hogy kora délután, mire odaérünk, jól fog esni egy gyógy marhahúsleves. Szóval rá voltam indulva a dologra rendesen, az előző napok gyengélkedése és a húsleves gyógyító erejébe vetett hit együttesen dolgozott bennem.
Az étlapon szerepelt is ez a klasszikus, mégpedig marhahúsleves gazdagon címmel.
Gondoltam, egy rendes tányérnyi levest csak kapok, de amikor jött a pincér és elém tett egy lapos tányéron egy evőkanállal kísért zománcos kislábast, fedővel fedve, elcsodálkoztam. A fedőt leügyeskedve a forró lábaskáról a döbbenet csak fokozódott. Egy kisebb étkű, ámde négytagú család vasárnapi húslevese tele kockára vágott marhahússal, cérnametélttel, sárgarépával mosolygott rám vissza.
Viszolygok ugyan a lábasból evés proletár szokásától, de nem akartam időt veszíteni azzal, hogy a pincértől levesestányért és merőkanalat szerezzek, ezért azonnal kóstoltam majd gyors lapátolásba kezdtem.
A leves illatos, forró és nagyanyám klasszikus húslevesének az ízét hozta. A másfél literes kislábas fele után lankadtam egy kicsit, de úgy d9nt9ttem, inkább sört nem iszom egy kortyot se, de ezt a levest eltüntetem.
A zománcos kislábas- minden korábbi averzióm ellenére egy bevált tálalási formának bizonyult, mert segített melegen tartani a levest mindaddig, ameddig el nem fogyott.
A hely további remek találmánya, hogy nagy kosarakban, réz tárolókban héjas földi mogyorót szolgálnak fel azzal, hogy a mogyoró héját szabad a földre is szórni. Nos a földön, a padlón, szalma van -jelzésértékű mennyiségben- szétszórva, hogy senkinek ne legyen kétsége a mogyoróhéj-szétdobálási-lehetőség felajánlásának komolysága ügyében.
A szarvas gulyás leves is klasszikusan finom volt, a hús olmós, ízes, a leves kellően csípős szóval igen jó volt, semmi kívánnivalót nem hagyott maga után.
A társaság többi tagja által rendelt étel, a tonhalsalátától a mexikói ételkülönlegességig mind-mind egyformán tisztességes konyhaművészeti remek volt.
A sörök mellett, akkora pohár limonádékat szolgálnak fel az alkoholmentes italokat választóknak, hogy ültőhelyből felérni a szívószál végét, kisebb termetű vendégek számára nehézséget jelent.
Nem volt a hellyel semmi baj, amit ígért azt adta, elégedettek voltunk. A hely hangulata pompás, a kiszolgálás gyors, udvarias, nem véletlenül ide járunk- amikor évente egyszer jó sorsunk Pécsre vet.
Mindenkinek csak ajánlani tudom a helyet.
A számlát elegánsan mappában kapja a vendég, és ha a nem figyel rendesen, akkor a borravalót is megborravalózza.
Tessék:
Ott az első összeadás eredménye "FIZETENDŐ" után szerepel: ajánlott szervízdíj. Az nem más, mint a borravaló. A százalékos mértéke is a közvélekedés szerinti 10 %. A megtévesztő a "VÉGÖSSZEG" megnevezés, ami már a fizetendő és az ajánlott szervízdíj összege.
Ha nem olvasod el a számlát, hogy mi micsoda, akkor veszed a végösszeget, hozzácsapod a tíz százalékos borravalót és gálánsan otthagyod.
Az apám arra intett mindig, hogy a számlát mindig minden körülmények között csak bátran nézd át, tanulmányozd, hogy mit írtak rá, mit számoltak fel, valóban elfogyasztottad-e amit kiszámláztak, aztán ha fizettél, vidd magaddal, tedd el, -akkor sose jössz rá, hogy akaratod ellenére a fizetendő számlád húsz százalékát adtad borravalóként. Ami azért valljuk be nem is kevés.
Hogy is szokta volt mondani Juszt László?
Az étlapon szerepelt is ez a klasszikus, mégpedig marhahúsleves gazdagon címmel.
Gondoltam, egy rendes tányérnyi levest csak kapok, de amikor jött a pincér és elém tett egy lapos tányéron egy evőkanállal kísért zománcos kislábast, fedővel fedve, elcsodálkoztam. A fedőt leügyeskedve a forró lábaskáról a döbbenet csak fokozódott. Egy kisebb étkű, ámde négytagú család vasárnapi húslevese tele kockára vágott marhahússal, cérnametélttel, sárgarépával mosolygott rám vissza.
Viszolygok ugyan a lábasból evés proletár szokásától, de nem akartam időt veszíteni azzal, hogy a pincértől levesestányért és merőkanalat szerezzek, ezért azonnal kóstoltam majd gyors lapátolásba kezdtem.
A leves illatos, forró és nagyanyám klasszikus húslevesének az ízét hozta. A másfél literes kislábas fele után lankadtam egy kicsit, de úgy d9nt9ttem, inkább sört nem iszom egy kortyot se, de ezt a levest eltüntetem.
A zománcos kislábas- minden korábbi averzióm ellenére egy bevált tálalási formának bizonyult, mert segített melegen tartani a levest mindaddig, ameddig el nem fogyott.
A hely további remek találmánya, hogy nagy kosarakban, réz tárolókban héjas földi mogyorót szolgálnak fel azzal, hogy a mogyoró héját szabad a földre is szórni. Nos a földön, a padlón, szalma van -jelzésértékű mennyiségben- szétszórva, hogy senkinek ne legyen kétsége a mogyoróhéj-szétdobálási-lehetőség felajánlásának komolysága ügyében.
A szarvas gulyás leves is klasszikusan finom volt, a hús olmós, ízes, a leves kellően csípős szóval igen jó volt, semmi kívánnivalót nem hagyott maga után.
A társaság többi tagja által rendelt étel, a tonhalsalátától a mexikói ételkülönlegességig mind-mind egyformán tisztességes konyhaművészeti remek volt.
A sörök mellett, akkora pohár limonádékat szolgálnak fel az alkoholmentes italokat választóknak, hogy ültőhelyből felérni a szívószál végét, kisebb termetű vendégek számára nehézséget jelent.
Nem volt a hellyel semmi baj, amit ígért azt adta, elégedettek voltunk. A hely hangulata pompás, a kiszolgálás gyors, udvarias, nem véletlenül ide járunk- amikor évente egyszer jó sorsunk Pécsre vet.
Mindenkinek csak ajánlani tudom a helyet.
A számlát elegánsan mappában kapja a vendég, és ha a nem figyel rendesen, akkor a borravalót is megborravalózza.
Tessék:
Ha nem olvasod el a számlát, hogy mi micsoda, akkor veszed a végösszeget, hozzácsapod a tíz százalékos borravalót és gálánsan otthagyod.
Az apám arra intett mindig, hogy a számlát mindig minden körülmények között csak bátran nézd át, tanulmányozd, hogy mit írtak rá, mit számoltak fel, valóban elfogyasztottad-e amit kiszámláztak, aztán ha fizettél, vidd magaddal, tedd el, -akkor sose jössz rá, hogy akaratod ellenére a fizetendő számlád húsz százalékát adtad borravalóként. Ami azért valljuk be nem is kevés.
Hogy is szokta volt mondani Juszt László?