Mongol cápa

Névnapi ünneplésre gyűltünk össze szűk családi körben a Márvány utcai Mongol étteremben. Szeretjük ezt a helyet, svédasztalos, grill húsokkal, friss salátákkal, sokféle körettel, változatos italokkal, figyelmes, gyors személyzettel, kellemes termekkel, és nyáron szellős, árnyas terasszal.
Szokás szerint asztalt rendeltem. Mint láttuk, felesleges volt, összesen öt-hat asztalnál ült vendég. Talán megrendelőként sem vagyok már ismeretlen, hiszen minden családi név és születésnapot itt tartunk, barátainkkal is néhányszor itt jövünk össze, és hétköznap délidő lévén nem is volt tömeg, mégis az egyik legtávolabbi asztalt kaptuk meg a teraszon, közvetlenül a szökőkút mellett, ahol minden fuvallatra a víz permetezte a szélen ülőt. No sebaj, arrébb húztuk az asztalt.
Az étel választék sem a korábban megszokott, a paradicsom a görög salátában láthatóan hervadt és szottyos, a különlegesebb pácolt húsok is eltűntek, tenyésztett állatok vették át a vadak helyét. Csirke, marha, nyúl, sertés, hal. Minden helyen, minden tálban dugig pakolva. Tehát nem a mennyiséget és a minőséget kifogásolom, hanem a sokféleséget, és a különlegesség hiányát. Egy tálban volt muflon. De birkahús sehol, lóhús sehol, szarvas sehol, liba sehol A zseniális vörösboros mártásuk lassan már megszokott hiánycikk, de hogy a szintén profin elkészített tiramisujuk sem volt a desszertek között, azért ezt zokon vettem.
Novemberben, ottjártunk alkalmával emlékezetes Márton-napi libát ettünk, párolt káposztával, egyben sült csülköt, ahogy azt az évszak kívánta. Igaz, hogy akkor teltház is volt.

Szóval nem tetszett a nyári uborkaszezon...

Talán a nyári pangás az oka annak az akciós kezdeményezésüknek is, hogy vasárnap este a vendég annyit fizet az ételekért amennyit akar. Igen annyit, amennyit akar. A személyzet részére a kiszolgálásért külön adhat pénzt, és az ételekért is külön. Amennyit akar.

Lehet, hogy ez egy forgalom fellendítő kezdeményezés, de talán a szűkített választék vasárnap estére még szűkebbé válik.
Nem tudom, nem mentünk vissza vasárnap este.

És ennek az oka nem a választék volt. Az ok ugyanis, ami leginkább zavart, az az étlapjuk volt. No, nem volt kapható az ott felsorolt húsok jó része, de most kivételesen nem is ez a felháborodás oka.
A Márvány utcai Mongol étterem étlapján cápa szerepel! Nem az a gondom, hogy nem lehetett kapni, se nem az a gondom, hogy a mongol pusztában nem sok cápát lehet vadászni, hanem az, hogy manapság, egy magára valamit is adó étterem, nem szerepeltet az étlapján a környezetvédők által kiemelten védett állatot: cápát.
Mint búvár, és mint a vizek élővilágát még sokáig élvezni szerető víz alatti látogató, úgy gondolom, hogy nem kellene egy kihaló félben lévő állatfaj egyedeit levadászni, és a tányérunkba tenni.
Emiatt fekete pontot adok az étteremnek.

Legközelebb, ha a Mongolba megyek, viszek magammal egy fekete kihúzófilcet, és láthatatlanná fogom tenni az egyébként sem kapható cápát.

Ha valaki meg akar előzni, a fenti morgolódás ellenére is jó szívvel ajánlom a Mongol éttermet.

Csak vigyen magával fekete kihúzó filcet!

A hely minősítése: volt ez jobb is, de még így is jövünk.

( a kép az étterem honlapjáról került átvételre.)