Bécsi szelet

Lánykori nevén  Wiener Schnitzel.

Borjú hús kell hozzá.

Nem valóságtól elrugaszkodott vágyálom már manapság, hogy borjúhúshoz hozzá lehessen jutni.
Tehát borjúhús kell hozzá.
100 napos borjúból.
Dió, felsál, vagy lapocka.

Tehát kell hozzá:

4 szelet borjúhús
só, bors
2 tojás
kb.15 dkg. liszt
kb. 20 dkg panírmorzsa, (frissen reszelve a megszárított császárzsömlékből)
 vaj   a sütéshez.  Én harmadrészben vaj, harmadrészben  olaj  és harmadrészben zsírt szoktam használni a sütéshez (a serpenyőben kb. 3 cm magasan álljon sütés előtt)
citrom a tálaláshoz

Ha nincs más, növendékmarha is megfelel, de ezt jobban kell klopfolni.
Eredetileg Ausztriában akkora Wiener Schnitzel-t kapsz, hogy lelóg a tányérról, de azt ipari módon panírozzák és sütik, én otthon csak  tányérban panírozok, és családi méretű serpenyőben sütök, tehát csak óvatosan a nagy mérettel.
A húst  lapos, sima klopfoló résszel megütögetem, vagy nagy kés lapjával kilapítom. Mert az igaz borjú hús gyenge hús, nem nagyon rostos.
Ha növendékmarhát kaptunk, azt rendesen de óvatosan klopfolni szükséges. (két műanyag fólia között, hogy ne csapluk össze az egész konyhát húslével)
sózzuk, gyengéden borsozzuk a szeleteket majd lisztbe, tojásba forgatjuk és végül zsemlemorzsába. Vékony bundája legyen a húsnak ezért a lisztet és a zsemlemorzsát is lerázogatjuk a szeletekről, majd azonnal sütjük. Gyorsan kb, 2-2 perc. Papírtörlőre teszed , majd azonnal tálalod, citrommal.

Klasszikusan osztrák krumplisaláta jár hozzá,  ecetes zöldbab saláta, fejes saláta és uborka ecetes cukros öntettel készítve.
Nem ront rajta a kovászos uborka sem.