Üdvözlet az olvasónak

A receptek többsége kétszemélyes adagban készíthető a megadott mennyiségből. Ha nagyobb adagban készítenéd, akkor a mennyiséget értelemszerűen és arányosa növelni kell. Ahol többszemélyes adag jön ki a megadott hozzávalókból, azt ott jelzem. Ha nem találsz valamit, és szeretnéd megtudni, hogy mit, hogy kell csinálni, miből mennyit kell beletenni egy készülő ételbe, kérdezz bátran. Akár itt, bármelyik bejegyzéshez kapcsolható hozzászólásként, vagy e-mailben blholdkukacgmailpontcom címen.

2009. október 2., péntek

Gyúrt tészta

A rendes házi koszt készítéshez hozzátartozik a tészta gyúrás tudománya is.

Szükséges hozzá egy nyújtótábla, meg egy nyújtófa. Ha nincs nyújtótáblánk, akkor a tisztára lesúrolt és szárazra törölt konyhaasztal, vagy konyhai pult is megteszi. De legalkalmasabb erre a célra a nyújtótábla. Ez egy kb 130x100 nagyságú fa tábla, aminek a két hosszanti végén ellentétes irányba néző perem van. Úgy kell elhelyezni az asztalon, hogy a lefelé néző perem az asztal szélén érjen túl, megakadályozva ezzel a nyújtás közben a tábla elmozdulását.
A nyújtófa meg kb. akkora, vagy kicsit kisebb legyen, mint a nyújtótáblánk.
1/2 kg liszt
4-5 tojás ( a klasszikus recept szerint 10 dkg lisztenként kell egy tojást adni a jó tésztához) vagy:
3 tojás és 2 evőkanál víz
1 csapott teáskanál só


A lisztet egy tál közepére szitáljuk, kezünkkel mélyedést készítünk a közepére, beleütjük a tojásokat, ha kevesebb tojással dolgozunk, ideöntjük a vizet is, és szépen összegyúrjuk. Addig gyúrjuk, ameddig egynemű, ruganyos gömbbé nem áll össze. A tésztát kb. fél órát pihentetjük, letakarjuk egy tiszta konyharuhával. Erre azért van szükség, hogy a liszt szemcsék megduzzadjanak a belekevert folyadéktól, és rugalmas anyaggá álljon össze.

Amikor elővesszük, akkor kettévesszük a tésztát, mert egy kisebb adagot könnyebb kinyújtani, újra átgyúrjuk és gömbbé formáljuk. A gömböt a lisztezett nyújtódeszkára tesszük és a nyújtófával szépen körbe-körbe elnyújtjuk. Amikor már akkora, hogy fel lehet tekerni a nyújtófára, akkor szépen felgöngyörgetjük a nyújtófára, és a tésztás nyújtófát középről kezdve a tenyerünkkel kis nyomással kifelé húzogatva nyújtjuk. Amikor a szélére érünk, akkor egy mozdulattal végiggörgetjük a nyújtófát a deszkán, a tésztát legöngyöljük róla. Fordítunk rajta kilencven fokot, és újra kezdjük. Amikor megfelelő vékonynak ítéljük, akkor kész.

Ebből a tésztából sok mindent lehet csinálni.

Lebbencs, vagy csusza tészta


A tésztát így hagyom megszáradni, kinyújtott levélben, és a száradás közben összetöredezett tésztát tovább töröm, mikor megszáradt, és így rakom szellős vászonzacskóba.


Metélt

A kinyújtott tésztát kicsit pihentetem szellőztetem, félbe vágom, egymásra teszem, és akkora nagy csíkokat vágok belőle, amekkora hosszóságú metéltet akarok.A csíkokat egymásra fektetem, és éles késsel egyforma távolságra, kb. fél centis távolságra elvágom. Kézzel lazán szétszórom egy tiszta abroszon, és hagyom megszáradni. Száradás után vászon zacskóban tárolom.


Cérnametélt (levesbetét)

Az egymásra rakott tésztacsíkotak nagyon éle késsel egészen vékony cérna csíkokra vágom. Kézzel szétszórom egy abroszon, és megszárítva teszem el.


Kockás tészta (levesbetét)

Az egymásra rakott tésztacsíkokat, még hosszában keskenyebb csíkokra vágom, aztán keresztben vágom el, agy kis kockák lesznek belőle.


Nagykocka

nagyobb kockákat vágok a csíkban egymásra rakott tésztából.


A tésztát frissen, a készítés után is meg lehet főzni. Mi az hogy, hisz így sokkal finomabb! De ha megszárítottuk, akkor hosszú ideig eláll, és szükség esetén csak a zacskót kell elővenni...


Derelye

A kinyújtott levél tészta egyik felét egyenletes távolságokra szilvalekvár halmokkal pöttyözöm be. mindenhova, egymástól két ujjnyi távolsára egy mokkáskanál sűrű szilvalekvárt teszek rá.
A kinyújtott levél másik felét ráhajtom a lekváros részre, és ujjheggyel összenyomkodom a tésztát a lekvárhalmok körül. Jó erősen, mert össze kell neki ragadni. Előveszem a derelyevágót, ez olyan mint a pizzaszeletelő, csak a korong széle hullámos, így a tészta, amit elvág, cakkos lesz. A tésztát egyenlő nagyságú részekre vágom, úgy hogy mindegyik darab közepén legye a lekvár.
Lobogó forró vízben kifőzöm, amikor a tészta feljön a víz tetejére egy szűrólapáttal kiszedem, és a vajon pirított, cukrozott zsemlemorzsába hempergetem, rázogatom, és tálalom.

A derelye tölteléke lehet túró is.

Pirított zsemlemorzsa

10 dkg zsemlemorzsa
5 dkg vaj
2 evőkanál kristálycukor

A vajat felolvasztjuk, és amikor már sül, beleöntjük a zsemlemorzsát, állandóan kevergetjük egy tiszta nem hagymás ételhez használt fakanállal és amikor sötét pirított színe lesz, hozzáadjuk a cukrot, azzal is megkeverjük, és levesszük a tűzről, kész.

Húsos derelye

De lehet fűszeres darált hús is. Ezt a húsos derelyét mártással tálaljuk. A mártás lehet paradicsomos, vagy tejszínes. A hússal töltött kifőzött derelye lánykori neve ravioli.
A húsos töltetlék:
25-30 dkg. darált hús
kis fej hagyma,
1 gerezd fokhagyma,
mokkás kanál só
egy evőkanál zsír
A húst a lereszelt hagymákkal sóval borssal a zsíron megpirítom, és amikor kihűlt, akkor a tésztára teszem, úgy ahogy a lekváros derelyénél.
Sós vízben kifőzöm és paradicsom mártással nyakon öntöm.
Vagy sajtmártással.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése