Sonkalé felhasználása

A sonka főzésekor a főzővízbe egy egész vöröshagymát, két gerezd fokhagymát és szemes borsot is főztem bele.

A sonkát megkóstolom, egy kicsike szeletet vágok belőle, és ezzel megtudom, hogy sós-e nagyon. Ha igen, akkor pár órára beáztatom, és cserélem rajta a vizet, és friss vízben teszem fel főni.

A sonkát, a csülköt lassú tűzön négy- öt óra hosszat főzöm, és a lében hagyom langyosra hűlni. Amikor még meleg, kiveszem a léből, kihúzom belőle a csontot aztán szorosan műanyag fóliába tekerem és beteszem a hűtőbe. Így kapok szépen szeletelhető, zamatos sonkát, csülköt.

Amikor megfőtt a sonka a levét leszűrtem, és egy nagy fazékban betettem a hűtőbe.
A mostani sonkalé kellemes zamatú lett, nem olyan sós élvezhetetlen, mint a tavalyi, amit végülis nem tudtam felhasználni. Az idén több mindent fogok főzni a sonka levéből - ami nálunk konkrétan csülöklé.

FONTOS: először meg kell kóstolni a sonkalevet. Várhatóan nagyon sós lesz, ezért kellő mértékben vízzel hígítva kell használni.

Nagyanyám egyszerű rizs levest főzött belőle.
A sonkalébe fejenként egy evőkanál rizst főzött bele, és kész.
Egy fej karalébé kockára vágva és belefőzve és a maradék csülök kockára vágva meg egy marék petrezselyem apróra vágva határozottan javít rajta...

Pöszméte leves

Az egres, vagy büszke, mifelénk csak pöszméte névre hallgatott. Aki nem ismerné, ez egy igen szúrós bokron növő apró, zöld színű, golyó alakú, savanyú apró magvú gyümölcs.
Ilyenkorra már befőttként létezhet, merthogy kora nyáron terem, vagy a fagyasztóban lehet még egy egy zacskóval.
A füstölt lében meg kell főzni a pöszmétét és tejföllel behabarni a levest. Ezt is a maradék sonkát kockára vágva és a levesbe tálalva lehet feljavítani.


Babfőzelék

25 dkg szárazbab
2 babérlevél- ez el is maradhat-
só, őrölt bors
kb másfél liter füstölt sonkalé


A szemes babot alaposan megmossuk és egy éjszakára hideg vízbe beáztatjuk.
Annyi sonkalében amiennyi ellepi, feltesszük főni, szükség szerint sózzuk, őrölt borssal szórjuk meg, időnként megkeverjük és az elfőtt levet pótoljuk. Amikor megfőtt (a beáztatott bab viszonylag hamar fő) annyi lének kell alatta maradni, amennyi éppen nem lepi el.

A) rántásos babfőzelék

+egy evőkanál paprikás rántás

A hideg rántást a főzőlével felhígítjuk (hideg rántást meleg lével, meleg rántást hideg lével) és visszaöntjük a babra, összefőzzük és készen van.

B) habart babfőzelék

+ másfél dl tejföl
egy csapott evőkanál liszt

A liszthez kanalanként adagolom a tejfölt és csomómentesre keverem. A megfőtt babot a tejfölös
habarással behabarom, esetleg egy evőkanál ecettel, kicsi cukorral ízesítem.

A babfőzeléket natúr babkonzervből és lehet készíteni, ekkor a levét leöntöm a konzervnek és a sonkalében néhány percig forralom. Aztán folytatom a főzést, mint fentebb.

A babfőzeléket sonkalében főtt kemény tojással, és egy meleg sonkaszelettel csülökszelettel tálalom.


Bableves

20 dkg szárazbab, előző este beáztatva
vagy két doboz natúr sós lében eltett babkonzerv
kb. 15-20 dkg krumpli
1 tojásból csipetke
két liter sonkalé
paprikás rántás kb 1 evőkanál
sonka kockára vágva

A sonkalében megfőzöm a babot, amikor félfővésben van, belerakom a kockára vágott krumplit, és amikor a krumpli is félfővésben van, belerakom a csipetkét.
Ha konzervből főzöm, akkor először a krumplit teszem bele, majd a babot, majd a csipetkét. Szükség szerint sózom, borsozom, és berántom.
Tejföllel és a kockára vágott csülökkel, sonkával tálalom.
Aki úgy szereti egy kevés ecettel savanyíthat is rajta.


Sárgaborsó leves, -főzelék
1 zacskó (1/2 kg sárga vagy zöld színű feles borsó) előző este beáztatva
sonkalében megfőzve

ha főzeléket akarok, akkor sűrűre kell főzni, azaz kevés lében, rántással lehet még sűríteni.


Krumpli leves

Lehet ezt is sonkalével főzni. Ekkor kolbász helyett sonkát teszünk bele a tálalásnál. Vagy ha főztünk a sonkával együtt kolbászt is, akkor itt a kolbász ideje...

Maradék sonkalé tárolása

A maradék sonkalé helye a mélyhűtőben van. Én állandó helyhiánnyal küzdök  mélyhűtőben, így a sonkalevet forralással besűrítem és jégkocka készítő műanyag zacskóban teszem be a mélyhűtőbe. Így amikor sonkalére van szükségem csak kipattintok egy befagyasztott kockát és hipp-hopp kész a remek ízesítő.
 De vigyázat: sós, tömény,  hígítsd fel vízzel és amikor élvezhető ízű, akkor használd fel!

Császármorzsa (smarni)

2 csapott evőkanál kukorica dara
1 púpozott evőkanál liszt
2 dl tej
11 csomag vaníliás cukor
23 egész tojás
1 púpozott evőkanál cukor
fél citrom reszelt héja
3 dkg vaj

1 dl tejet felmelegítek és amikor forr óvatosan beleszórom a grízt, megkevergetem, elzárom alatta a tüzet, lefedem és állni hagyom.
A tojásokat szétválasztom, a sárgáját a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverem. Akkor jó, amikor a keveréstől a sárgája kivilágosodik és folyós, habos-krémszerű lesz. A fehérjét habbá verem.
A citrom héját a grízbe reszelem, belekeverem a cukrozott tojássárgáját, beleszórom a lisztet, hozzáöntöm a tejet, szépen apránként hígítva a masszát, a végén belekeverem a habbá vert fehérjét. Egy folyós krémszerű állagú anyagot kapunk. Kb. kétszer olyan sűrűségű legyen, mint egy szimpla palacsinta tészta.

Beleöntjük egy jó nagy teflonos serpenyőbe, amit előzőleg jól felhevítettünk, és negyed vajat beledobtunk. Elkezdjük sütni, amikor már sűrűsödik, akkor folyamatos kevergetés mellett sütjük a serpenyőben. Egy idő után elkezd morzsalékossá válni ekkor óvatosan lepirítjuk. Ha szükséges, akkor adunk még hozzá vajat, hogy le ne ragadjon.

A tányéron porcukorral megszórjuk, és házi készítésű (barack) lekvárral vagy házi málnaszörppel tálaljuk.

Ha gríz nélkül csináljuk, akkor sűrű palacsintatésztát kell keverni- és ekkor nehezebben lesz morzsás, és sokkal ragadósabb darabok lesznek belőle- nekem az nem igazán morzsa.

Kacsahúsleves

Levest csontos húsból lehet igazán jót főzni.
Lehet, persze lehet zsírmentes színhúsból is, de az nem olyan, mint amilyet otthon megszoktunk...

Nagyvárosi lakos lévén nem kapirgál a ház mögött egy tyúk se, nem úszkál a kacsaúsztatóban egy kacsamadár se, libáról már ne is beszéljünk. Így a boltban vásároljuk a húst. A múltkor a Penny-ben láttam 198.-Ft.-ért egy kiló kacsa far-hát csomagot. Két darab volt benne, jelentős mennyiségű kacsahájjal.
A darabokat megmostam, megtisztítottam, a kacsahájat lefejtettem, apró darabokra vágtam, és lassú tűzön kiolvasztottam, majd ropogósra sütöttem a pörcöt. Kiszedtem a zsírból, és hagytam kihűlni. Tilos megsózni! Majd csak akkor, amikor eszed, akkor kell sózni, a tányérra kiteszel egy csipet sót, és belemártogatod a falatokat.

1 kg kacsa far-hát
na jó, ha van egy egész kacsánk, akkor az aprólékját: lábát, nyakát, szárnyát, farát hátát szivét, zúzáját és mindent beleteszünk a levesbe.
2 gyökér
1 répa
negyed karalábé ( kb 10 dkg)
negyed zeller ( kb 10 dkg)
1 kisebb krumpli egészben
két teáskanál szemes fekete bors
2 darabka szerecsendió-virág
1 egész vöröshagyma ( kb akkora átmérőjű, mint amikor a hüvelyk és mutató ujjadból kört formálsz)
2 kis gerezd fokhagyma
1 fél zöldpaprika
1 fél paradicsom
egy kis csokor petrezselyemzöldje
1 evőkanál só


A két darab far-hátat kettévágtam, és mehet bele a levesfőző fazékba. A levest négy-öt literes lábasban főzzük. A zöldségeket megpucolom, megmosom, a petrezselyemzöldet fehér cérnával összekötöm, aztán megmosom, és mindent beleteszek a fazékba. Nem kell bele több zöldség, mert nem zöldség levest, hanem húslevest akarunk főzni.
Hideg vízzel ( fontos, hogy hideg legyen a víz, mert akkor a lébe fog kifőni az összes zamata a húsnak, míg ha azt akarom, hogy a hús maradjon ízes, akkor meleg vizet öntök a húsra, például, amikor pörköltet főzök, Ha levest főzök mindig hideg vízbe teszem fel a levest) felöntöm a fazekat, és lassú tűzön takaréklángon elkezdem főzni. Fedőt teszek rá. Semmi további teendőm nincs vele, csak arra kell vigyázni, hogy ki ne fusson. Nagyon kis lángon főzöm, a tűzhely legkisebb rózsájára teszem, és azt is takarékra veszem. Így főzöm legalább négy órán keresztül.
Nem kell kavargatni, rázogatni, levet leönteni alóla, habját szedni, semmit se kell vele csinálni, csak hagyni főni. A habja tulajdonképpen a kicsapódó fehére, amitől húsleves a húsleves, és ezt a habot a leves el fogja főni. Ha van amit fel akarok tálalni a főtt húsból, akkor azokat előbb kiszedem a levesből, vagy csak egyszerűen két két és fél óra fővés után leveszem a tűzről.
Négy óra főzés után kiszedem a levesből a szétfőtt csontos húst, ezt semmire se lehet használni, mert egyrészt már semmi íze sincs, másrészt szétfőtt, harmadrészt meg a kacsa far-hát egyébként is nagy gácséroké szokott lenni, úgyhogy az megy a kukába hisz nem volt drága, nem kell sajnálni - jobb esetben, a csontokról szépen leszeded a húst, és különrakod és odaadod a kutyáknak, macskáknak.
Amikor kiszedtél a levesből mindent, akkor hagyod pihenni a levest úgy öt-tíz percet, hogy leülepedjen, és aztán szép óvatos merítésekkel leszűröd a levest.
Ehhez kell egy sűrű szövésű levesszűrő. Ez akkora legyen, mint egy leveses tányér, ezt ráteszed a lábasra, amibe a leszűrt levest akarod tenni. Szóval szép óvatosan, mindig a leves tetejéről merítve a leveseskanalat óvatosan átszűröd a levest. Vigyázva, hogy fel ne kavarodjon, mert az aljára leülepedett az a barna pehelyszerű anyag, ami valamikor a habja volt.
A leves legalját ami már szinte sűrű ettől a barna anyagtól nem teszed bele a leszűrt lébe.
Amikor kész vagy, a leszárt levest megkóstolod. Bizonyára kell még sózni, ha igen apránként teszel még bele sót, ameddig úgy nem érzed, hogy most már jó. Egy késhegynyi őrölt borsot is szórsz bele, és kész.

A levestésztát húslevesben kell főzni. Ha cérnametélttel főzöd, akkor személyenként egy maréknyi metéltet kell számítani. A levesből kiveszünk úgy kb két deciliternyit, egy kislábasban felfőzzük, egy csipet sót még teszünk bele és amikor forr, beletesszük a levestésztát. Újraforraljuk, és amikor forr, fedőt teszünk rá, és elzárjuk alatta a tüzet, A tészta a fedő alatt megfő, és felszívja a levest, ott lesz a lábasban a levestészta, lé nélkül.
Ha az egész levesben akarnánk főzni, akkor azt a levet is képes lenne a tészta felszívni, és ráadásul a levest a tésztával nehéz kiszedni. Így azonban mindenki szed a levestésztából és a forró húslevest rászedi a tányérjában lévő levestésztára.
Ha csigatésztával akarjuk tálalni, akkor egy kicsit főzni kell a tésztát a lében, ha kell akkor pótolni is kell a levet a levestészta alatt.
Ha daragaluskával főzöd, akkor azt is külön lében főzd, és lassú tűzön, mert szétveti a zubogás a daragaluskát, és amikor kb. két perce már főzöd, akkor tegyél rá fedőt, hagyd felfőni a fedő alatt, és zárd el a tüzet. A fedő alatt megszívja magát a galuska, megduzzadnak a gríz szemek, és finom lesz.

A húslevest mindig forrón kell tálalni!
Langyosan borzasztó...
Majd meghűl a tányérban annyira, hogy lehessen enni. Külön öröm kavargatni a forró illatos húslevest a tányérban.

Spenót

Egy doboz fagyasztott spenót
kb.20-25 dkg krumpli
kicsi tej
egy evőkanálnyi vaj
mokkás kanál só

A krumplit kevés vízben megfőzzük, a kiolvasztott spenóttal egy fél deci tejjel botmixerrel egyneművé mixeljük, és a kívánt sűrűségre visszahígitjuk.
Visszatesszük a tűzhelyre felfőzzük és belekeverjük az evőkanálnyi vajat.

Amikor a fiam bölcsődés volt, olyan bölcsődét választottam neki, ahol volt saját konyha, és a konyhás nénik ott helyben főztek a gyerekeknek. A spenót akkora kedvence volt a gyereknek, hogy a spenótos napokon egy nyolc decis befőttes üveg mindig ott várt bennünket, hogy hazavigyük, mert a konyhás nénik odakészítették nekünk. Így nekem sose kellett spenótot főzni.
Egyszer aztán elmentünk nyaralni, és az én kisfiam kitalálta, hogy anya főzzél spenótot!
Ajaj, én nekiálltam, főztem, sűrítettem, fokhagymáztam, cukroztam, citromoztam, sóztam tán még ketchup is került bele, mert sose volt olyan ízű, mint ahogyan azt a megrendelő elvárta volna. Végül persze kidobtuk.
Itthon első alkalommal kifaggattam a konyhás néniket, hogy hogy is van az ezzel a spenóttal?
Összecsapták a kezüket, óh aranyoskám, a spenót meg egy kis sóba vízbe főtt krumpli, összetörve, összekeverve és kész.
Látod, ennyi az egész...!

Levelet kaptam lájf

Fini megtisztelt egy díjjal.
Mindig örülök, ha kiderül, hogy sokan olvassák a főzős blogomat, és annak meg különösen, ha tetszik is nekik, és hasznát is tudják venni. Most kaptam egy újabb díjat, büszkén ki is tettem oda oldalt. Kedves blog lettem. Köszönöm.

Úgy járja, hogy a díjat tovább is kell adni:
Több mint húsz blogot olvasgatok naponta-kétnaponta rendszeresen, így nehéz a választás.
Lássuk, ki az a kedves blog, akit szívesen látogatok magam is.
Thia persze, mert szeretjük és mert neki ünnepsége is van most, éppen az 1000. bejegyzését olvashattuk.
Sunny Nanny mert életkezdő, lelkesen, napról napra, kötelességszerűen küldi a beszámolóit és az ő blogja olyan, mintha egy naplót olvasnánk, benne, hogy a szerző minek örült, mi bántotta és mi történt vele. Vállalva, hogy közel sem tökéletes, hogy keresi mit is kezdjen az életével, mi meg partvonalról kiabálunk be néha hozzá, mint annak idején a bábszínházban, hogy vigyázz, ott leselkedik a farkas, légy óvatos...
Kedves blogom még cyber néni ( ahogy meta hari nevezte el) életről írt blogja, mert ő meg éppen a másik oldalán van az életnek, lelkes, tevékeny és a világra nyitott nyugdíjas. Szeretem na!

És hát az útmutató, a gondolatébresztő, az elgondolkodtató csillag.


A teendőkkel kapcsolatosan átirányítalak benneteket fini blogjára.

Tavaszi pisztrángozás

Nem, nem lettem horgász, és nem mentem legyezőzni se, de a pisztrángot még mindig nagyon szeretem.

Szép idő volt ma. Elég szép és jó ahhoz, hogy Dunabogdányba menjünk pisztrángot enni.
Régen jártunk Klément Ferinél a Siesta kávézó néven jegyzett, felséges pisztrángot felszolgáló étteremében. Jó előre egyeztettünk időpontot, foglaltunk asztalt, és már jó előre örültünk, hogy megint családi ünnepség okán együtt lehetünk mindannyian. Szerencsére gyarapszik a létszám, heten ülünk már körül egy ünnepi asztalt, mert mindkét gyerekem hozza magával szerelmetes párját is - és ez így van jól. Nagyon jól.
A tulajdonos -mint mindig, olyan lelkes és olyan áhítattal beszél, a medvehagymás levesről meg a magos pirított kenyérrel tálalt vargánya k(r)émlevesről, hogy a költemény hatására mindannyian gyorsan kértünk is levest, pedig nem is akartunk levest enni. Nem bántuk meg!
A vargánya hozta azt a kellemes, nem tolakodó, sejtelmes gomba zamatot, amitől a leves jóleső melegséggel öntötte el a gyomrunkat, és kellő izgatottsággal várta az ebéd folytatását.
A medvehagymás krémleves a reggeli szedésű medvehagyma üde, tavaszi ízével, érzékeink elcsábításával győzött. A leves selymes és behízelgő állagát a kókusztej alapozta meg, ami a medvehagyma pikáns ízét stabilan emelte éteri magasságokba. A leves, az azt elfogyasztó családtagjaim arcán olyan megelégedett békés mosolyt hagyott maga után, mely minden szakács álma.

Aztán jöttek a pisztrángok. Mit jöttek! Vonultak, masíroztak, lebegtek szárnyaltak! Családomat megosztotta a grillezett és az erdélyi kukorica darában hempergetett, parmezános,a diós bundás és a kakukkfüves pisztráng.



Egyhangú vélemény volt azonban a desszertként elfogyasztandó frissen füstölt pisztráng, ami kiütötte az esélyes marlenkát a helyéről.

A grillezettért rajongók, kakukkfüves és rozmaringos táborra szakadtak tovább.

Megosztotta a mezőnyt a köret kérdése is, krumpli ( sült burgonya, steak burgonya és hercegnő burgonya) követők és saláta kedvelők tanácstalankodtak a rendelésnél. Ez a kérdés is a vendégsereg legteljesebb megelégedettségére oldódott meg, ugyanis a Főnök mint egy gordiuszi csomót, egyetlen suhintással megoldotta a kérdést: mindenki tányérjára egy fél adag saláta és egy fél adag krumpli került.
Mutatom:


A saláta szolíd citromos-olívás-mézes öntete mindegyik fajta pisztránghoz jól illett, és finoman keretezte a saláta, kínai kel belső zsenge levele, répa, főtt kukorica négyesét, amit vörös szőlőszemmel koronázott a szakács mosolygó fejjé.

És a halak! Mennyei volt mindahány!






A grillezett pisztrángok a kakukkfüves vagy rozmaringos olajjal kart-karba öltve hozták a megszokott kiemelkedő színvonalat. A halat átjárta a fűszeres zamat és ketten olyan eredményt értek el, ami szavakban visszaadhatatlan.


A ropogós dió bunda úgy harmonizált a pisztráng fehér húsával, mintha mindig is összetartoztak volna.

És a desszertünk, a frissen füstölt pisztráng egyszerűen utolérhetetlenül finom volt.
Khmm, erről nem készült kép, mert nem értünk rá. Még langyosan, a feketére színeződött halbőrből kibontva a füstös zamat átjárta hal- valóban desszert volt.

Italként frissen készült házi limonádéból kértünk, és nem csalatkoztunk ebben sem.
Az alkoholos italokról nem tudok mit mondani, tekintettel arra, hogy autókkal érkeztünk, és ezokból sem kért senki sem sört, sem bort.
A szomszédos asztaloknál hasonló vendégek jártak, mert a limonádés poharak sűrűbben voltak, mint a sörös korsók.

Ejtsünk pár szót az árakról.
Örömmel jelenthetem, hogy ez az a hely, ahol az utóbbi két évben nem történt áremelés!
Ma is ugyanaz az étlapjuk van, mint két éve. Bizonyságul álljon itt a helyszínről elkért étlap:


Az adagok ma is betöltik a nagy svájci tányért, a hal ma is lelóg a tányérról, de ahogy hallottam a szomszéd asztaltól, ott a vékonyka, női fogyasztók, kifejezetten kisebb méretű halat kértek és kaptak. Természetesen az ő számlájuk ennyivel vékonyabb is volt, hisz a halakat sütés előtt mérik és még ma is 55 Ft/ dkg az áruk.

A tulajdonos nem kis büszkeségére a hely mindig tele van, ma is, a kissé szeles idő ellenére még a sátor előtti két asztal körül is vendégek ültek, mert nem fértek be. Ők természetesen még plédeket is kaptak a székükbe.

Mi, ma is tökéletesen elégedetten és jóllakottan távoztunk.

Rövidesen újabb fajta pisztrángok készülnek majd a Siesta konyhájában, és olyan meglepetéssel is készül a Főnök, ami újabb rajongókat fog egy életre a dunabogdányi pisztrángos Ferihez kötni.

Csirkemell csíkok sörbundában

egy egész kifilézett csirkemell
1 tojás
kb. fél dl víz
a mokkáskanál só
annyi liszt, hogy ebből sűrű de még folyós tésztát kavarjunk
majd annyi sör, amennyivel palacsinta tészta sűrűségűre visszahígítjuk.

A masszát lehet ízesíteni egy mokkás kanálnyi őrölt borssal, sóval.

A csirkemellet csíkokra vágjuk és beleforgatjuk a sörös tésztába.
Bő forró zsíron aranybarnára sütjük, sült krumplival vagy krumpli pürével tálaljuk.