Étterem kritika

Olvasom egy magát zseninek tituláló, oly nagyon elszaporodott főzősblogok egyik bloggerjének bejegyzéseit, és étteremkritikáit. Ami érdekes, az az étterem kritikák. Nem az, hogy mit ír, hogy neki teszik az ami nekem nem tetszett, hanem az, hogy a blogja alján ott van az étterem tulajdonosoknak szóló felhívás:

"Van egy remek, hangulatos éttermed? Szeretnéd, ha megjelentetném a véleményem róla a blogomon? Hívj meg, cserébe publicitást adok, megírom ajánlásom / véleményem itt a blogon ország-világ előtt. Bevállalod? "

Jaa, hogy ezt te így csinálod? Meghívnak egy kétszemélyes vacsorára, te meg leírod, hogy milyen szuper volt? Olcsó vagy.
Illetve nem is! Sóher vagy! Így oldod meg az ingyen vacsorákat.

Én persze éppen ezért nem is hiszek neked. Hisz miért is írnál rosszat a vendéglátódról?

Tudod, én úgy írom a kritikákat, hogy arra járok, bemegyek, rendelek az étlapról, meggusztálom, megeszem - ha ehető,aztán kifizetem, hazamegyek és megírom amit tapasztaltam.
Az igazat.
Mert amit ingyen adnak, annak más az ár-érték aránya, az mindenképpen jó, mert ingyen volt. A kritikánál a lényeg az, hogy megérte-e az étel az árát, jó volt-e, különleges volt-e, a pincér figyelmes volt-e velem, az átlag, névtelen, beeső fogyasztóval, és jól éreztem-e magam ott.

Én így írtam és írok éttermekről:

Aquamarina étterem
Dunabogdányi Siesta
Dunakömlődi halászcsárda
Mongol étterem
Dobogókői Platán panzió
Szent Flórián étterem
Trófea grill
Vakvarjú étterem
Zebegényi cukrászda
Most csak ennyi jutott eszembe, amikről írtam is.


Igaz az én blogom alján nincs is ott, hogy hívjatok meg bevállalós éttermesek, és én majd jól megkritizállak benneteket...