Rántott csirke, rántott csirke -pulyka mell szelet

A csirkét feldarabolom, a combját, a szárnyát levágom, a combját kettévágom az ízületnél, a mellét lefejtem a csontról, két-három szeletet vágok mindkét fél mellből, attól függően mekkora volt a csirke, ha valaki szereti a csontos részt, akkor a hátát és a farát két darabra vágom, és azt is kirántom majd. Rántani való az a csirke, ami megpucolva legalább egy kilós, - ez a tavaszi rántott csirke alapanyaga, de a legjobb, ha úgy két kilós nagyságú a csirke.

A csirke darabokat besózom, és a rántott húsnál leírtak szerint bepanírozom.

A magas falú serpenyőbe legalább fél liter olajat teszek, felforrósítom, és amikor már a beledobott kis tojásos prézli darab azonnal feljön a tetejére és sül, akkor óvatosan beleteszem a bepanírozott darabokat. Amikor ismét visszaforrósodott az olaj, akkor mérsékelem a tüzet takarékra, és fedőt teszek a serpenyőre. ez az olajmennyiség majdnem ellepi a csirkedarabokat.

Erre azért van szükség, mert a csirkedarabok nagyok, vastagok, és idő kell ahhoz, hogy átsüljön, ellenkező esetben véres lesz a rántott hús a csontok mellett, és nyers marad és ehetetlen lesz.
Míg a szelet hús, amiben nincs csont, az gyors sütést igényel, magas hőfokon, addig a csirkét lassú tűzön kell készíteni.
Kb 10 perc után felveszem a tüzet, és megfordítom a húsokat. kb 2 perc után ismét mérsékelem a tüzet, és újra fedőt teszek rá.
Most kb. 8 perc után leveszem a fedőt, feljebb veszem a tüzet, de nem maximumra, és nagy figyelemmel elkezdem úgy két percenként forgatni a darabokat a forró olajban. Amikor a harmincadik perc körül járunk, akkor teljesen felveszem a tüzet, és rántott hús színűre sütöm a darabokat. Értelemszerűen a tavaszi rántott csirkét, ami kis csirkéből van,. kevesebb ideig kell sütni. Ha nem tudod mikor jó, akkor egy villával megszúrod a csirke combját a csont mellett és vársz egy kicsit. Ha véres lé jön ki a villa szúrása nyomán , akkor azonnal mérsékeld a tüzet, és tegyél fedőt a serpenyőre, mert még lassú tűzön való sütést igényel a hús. Ha viszont már nem véres lé jön a villa nyomán, és a hús is puhának tűnik, akkor nemsokára jó lesz. Egyébként nem tanácsos szúrkálni a bundázott húst, mert az értékes és zamatos levek kifolynak belőle, és száraz lesz a hús. Hiszen éppen azért panírozzuk be a húst, hogy ebben a bundában minden zamatot benntartsunk.

Papírtörlőre szedem és óvatosan leitatom róla a felesleges olajat.

A szeletelt csirke melle húsát, hirtelen magas hőfokon gyorsan megsütöm. 6-8 perc az egyik oldal, 4 perc a másik, ez kb. 10-13 perc alatt kész van, ez is a szelet vastagságától függ.

Így sütjük a pulyka mell szeletet is.
A pulyka mell szeleteket, hogy különleges zamatos legyen beáztathatjuk fokhagymás vegetás tejben egy éjszakára, és betesszük a hűtőbe. ( fél liter tejben két gerezd fokhagymanyomón átnyomott gerezd fokhagymát teszünk, sót, vagy egy teáskanál vegetát, ha nem lepi el a tej a húst, akkor addig öntjük fel tejjel, ameddig ellepi a húst.) Sütés előtt vegyük ki a tejből, itassuk le papírtörlővel, és panírozzuk.



Sült krumplival, vagy krumplipürével a klasszikus. Fejes saláta jár hozzá tavasszal, télen adhatunk mellé őszibarack befőttet, a mag helyére egy kanálka áfonya, vagy eper lekvárt tehetünk.

Zöldborsós csirkeaprólék leves

1 csirke aprólékja ( lábai, feje, nyaka, háta, fara, mája, zúzája, melle csontja)
fél kiló zöldborsó ( fagyasztott)
2 gyökér
1 répa
fél karalábé
evőkanál liszt
2 evőkanál tyúkzsír, vagy olívaolaj
teáskanál só
másfél liter víz
őrölt bors kb két-három tekerésnyi
fél paradicsom
fél zöldpaprika
egy csokor petrezselyemzöld apróra vágva

galuska:
1 tojás
csipet só
liszt


A csirke aprólékot megközelítőleg egyforma darabokra vágom, a zöldséget megpucolom, és felkarikázom. A zsíron megdinsztelem a feldarabolt zöldséget, majd hozzáadom a borsót, és amikor átforrósodott az egész, meghintem egy evőkanál liszttel, kicsit pirítom még, majd felöntöm kb. másfél liter vízzel, beleteszem a csirkeaprólékot, paprikát, paradicsomot, megsózom, megborsozom.
Lassú tűzön megfőzöm.
Amikor majdnem kész, akkor a viszonylag híg galuskatésztát egy deszkáról beleszaggatom egy késsel.
Készre főzöm, megkóstolom, ha kell még utánasózom-borsozom, és az apróra vágott petrezselyemzölddel meghintem.

Étterem kritika: Basa büfé 2

Egy kép többet mond száz szónál.






ez pedig itt a gyros maga:


És ha reszelt sajtot kérsz rá, azt is lehet.

Az gyros a pénteki ebédünk volt. Olyan jó volt, min t amilyennek látszik.
A krumpli friss, ropogós, a hús fűszeres, a zöldség friss, a mártás csípős.

Rakott krumpli

1 kg krumpli - lehetőleg egyforma nagyságú
1 szál (kb. 20-25 cm hosszú) jó minőségű, füstölt szárazkolbász
5 tojás
3 dl tejföl, vagy tejszín
só
bors
kb.5 dkg vaj


A krumplit megmossuk, és sós vízben héjában feltesszük főzni, beletesszük a krumpli mellé a hideg vízbe az öt tojást is.
A kolbászról lehúzzuk a bőrét. ezt akként kell megejteni, hogy a szál kolbászon hosszában végighúzod az éles kés hegyét, ezzel végigvágod a kolbász héját. Aztán a forróvizes csak alatt alaposan megmosod, átdörzsölöd. Amikor kiveszed a csap alól, akkor könnyedén lefejtheted a a kolbász héját a kolbászról. (Ha a kolbász lágy, akkor egy fél órára tedd be a mélyhűtőbe. A háját ugyanúgy próbáld lehúzni, és még fagyosan szeleteld fel egy jó éles késsel.)
A kolbászt egyforma vékony szeletekre vágod.
A tejfölbe egy kávéskanál sót keversz el, és két három tekerésnyi borsot őrölsz bele.

Előveszel egy tűzálló jénai üvegedényt, és vastagon kivajazod.

Amikor a krumpli megfőtt, (ezt úgy tudod meg, hogy egy hústűt beledöfsz egy krumpliba. Ha könnyedén és egyforma ellenállás mellett megy bele a krumpliba, akkor megfőtt) ez úgy háromnegyed óra alatt történik meg, kiveszed a tojásokat, és hideg vízbe teszed. Amikor már a vízben vannak, akkor a kés fokával ráütögetsz a tojásokra, hogy eltörjön a héja. Így ugyanis a hideg víz befolyik a héj alá, és könnyebb lesz megpucolni. A krumpliról leöntöd a levét és hagyod egy kicsit hűlni. Aztán eg hegyes villát szórsz bele, és óvatosan lehúzod a krumpli héját. Vagy megfogod a kezedbe, ha már nem annyira forró. Vigyázz, ne hagyd a krumplikat megszáradni és kihűlni, mert akkor előfordul, hogy rászárad a héja, és nem tudod lehúzni.

A tojásokat megpucolod, és tojásvágóval karikára vágod.

A kivajazott jénait alulra vékony karikára vágott krumplival befeded, arra egy karikára vágott tojást, és felkarikázott kolbászt raksz- csipet sóval megszórod, vágsz rá a vajból két vékony szeletet, és meglocsolod a megsózott tejföllel, vagy tejszínnel.
Aztán megint befeded krumplival, erre tojást és kolbászt teszem, megsózod, vajat és tejfölt teszel rá. Így telerakod a jénait, felülre krumpli kerüljön, és a maradék tejfölt, vagy tejszínt ráöntöd, és maradék vajat is ráteszed.

A jénait beteszed a sütőbe és begyújtod. ( ez azért fontos, mert a jénait nem forróba sütőbe teszem, nehogy elcsattanjon, így meg együtt melegszik a sütővel)
Kb. egy óra hosszat sütöd, amikor elkezd pirulni a teteje akkor lesz kész.

Az autentikus recept tejföllel készíti, de én újabban már tejszínnel csináltam, és sokkal elégedettebb voltam. vele.

A tejfölbe -mivel a zsírtartalma szerintem nem éri el a jelzett húsz százalékot- lehet két-három evőkanál olvasztott zsírt, vagy olíva olajat keverni, hogy szaftosabb legyen az étel.

Savanyúsággal, ecetes céklával, uborkasalátával vagy meggy kompóttal is tálalható.

Lencse leves

David Rocco után szabadon

2 doboz lencsekonzerv
1 doboz hámozott olasz poaradicsom konzerv
1 gerezd fokhagyma
3 evőkanál olíva olaj
egy csokor friss petrezselyem zöldje
három szelet füstölt húsos szalonna 8-10 karika füstölt kolbász
csipet só,
késhegynyi chili,
2 tekerésnyi frissen örölt bors.
1 liter víz

Az olíva olajon lepirítjuk a szélesebb csíkokra vágott szalonnát és vékony karikára vágott kolbászt.
Kiszedem az olajból és félreteszem. Az olajba belevágom az apróra vágott petrezselymet,és a vékony szeletekre vágott fokhagymát. Kicsit fonnyasztom, csipet sóval, chilivel frissen őrölt két tekerésnyi borssal ízesítem. Ebbe teszem bele a paracsimkonzervet, levével együtt, szétnyomkodom, majd amikor felfőtt, kicsit kavargatva főzöm. A lencsekonzervet ekkor teszem bele, ha nem tetszik a konzerv leve, akkor azt nem öntöd bele. Annyi vízzel öntöm fel, hogy még sűrű legyen, tehát ne lepje el a víz.
Felforralod, kicsit főzöd, és kész. Tálalákor ráteszed a tányérba kiszedett levesre a pirított bacont, meg a kolbászt.

Azonnal ehető, de minél továbbáll, annál jobb. Nekünk másnap sokkal jobban ízlik, sajnos harmadnapra nem nagyon szokott maradni belőle, pedig lehet, hogy akkor még jobb.

Étterem kritika: Basa büfé

Basa Büfé

Egy erdélyi lány Csíkszeredáról meg egy török fiú, Ahmed közös elhatározásából született büfé. A török tulajdonos tizenéves itt tartózkodása eredményeként kiválóan beszél magyarul.

Lássuk az igazi török ételt: a gyrost.

Az ételt a szemed előtt készíti frissen. Házhoz is szállít, bármit az étlapról.

A második látogatás után már megismer, örül neked, beszélget veled. Azt mondja, hogy a húst maga fűszerezi, pácolja és fűzi fel a gyroshoz, így állandó, magasan jó minőségben készül minden nap.
Vallja, hogy az állandó jó minőség létfeltétel, a visszatérő vendég az akire számítani lehet, mert itt nincs beeső vendég, mint a belvárosban. A vendég megtartásának záloga pedig a friss, jó étel és megfelelő nagyságú adag. Nos ebben a büfében minden feltétlenek maradéktalanul eleget tesznek.
Messzeföldön nála a legjobb a gyros, a hús friss, ízletes, a zöldség mindig friss, a krumpli frissen sült, forró, és a mártás eredeti.

Bevallom, süteményt még nem tudtam enni nála, mert a gyros után egyszerűen nem fér belém.
Volt hogy életem párja csak sütit evett, és igen nagyon elégedett volt a süteménye után is.

A gyrost kaphatod pitában is, de ne számíts rá, hogy azt hazáig, menet közben meg tudod enni, mert a zsebes tésztát annyira teletömi hússal és zöldséggel, hogy a pita kétkezes és nyakravalót igényel. Igyekezz vele haza, vetkőzz neki, ülj le, és gondosan fogd két kézzel, és jó étvágyat!

Csak a legjobbakat tudom mondani a Basa Büféről. Talán a legtöbbet az árulja el a véleményemről, hogy törzsvendégek vagyunk nála családilag.
Nincs olyan hét, hogy valaki közülünk ne egyen nála. Sajnos én vagyok az, aki ritkábban.
A férfi családtagjaim szerint nemcsak az étel remek a Basa büfében, hanem Ahmed kiváló vízipipát is töm, és remek barát is.

Őszintén ajánlom mindenkinek, látogasson el Ahmedhez, a Basa Büfébe, Budapest III. kerület, Békásmegyer, Duna felőli oldal, Madzsar József utca, IMO autómosó mellett a töltésen, az első üzlet.
Nyitva minden nap, 10:00 -22:30

Mi törzsvendégek vagyunk.


Csak azt nem tudom, hogy mit keres a honlapján a beköszöntőben ez a Lorem ipsum? A Lorem ipsum ugyanis semmit sem jelent. Az 1500-as években egy ismeretlen nyomdász latin vakszöveget csinált a különböző nyomdai elrendezések bemutatására .Csak egy szöveg, ami megmutatja, hogy az adott betűtipussal hogy néz majd ki az írott szöveg.
Valójában egy Cicero idézetből kiragadott részlet ez: Neque porro quisquam est qui dolorem ipsum quia dolor sit amet, consectetur, adipisci velit („Senki sem szereti a fájdalmat önmagáért, vagy törekedik hozzájutni és részesedni benne csak azért, mert az fájdalom…”)

Tökfőzelék

egy kg főzni való tök egy csokor kapor 1 kis fej vöröshagyma 2 gerezd fokhagyma 1 kisebb paradicsom 1 szelet zöldpaprika 1 evőkanál zsír a, vagy olaj 1 teáskanál só három evőkanál 10 % ecet (vagy másfél evőkanál 20 %) cukor legalább 1 csapott evőkanálnyi 3 dl tejföl ( 20 %-os) 1 evőkanál liszt A tököt megmossuk, kettévágjuk, a belsejét a magokkal és a szálakkal együtt kivájjuk és kidobjuk (vagy felzöldségelve levest főzöl belőle, amikor megfőtt leszűröd, mintha húslevest főztél volna, a tök belsejét kidobhatod és egy könnyed zöldséglevest (tökbél leves) kapsz végeredményként), vékonyan levágjuk a héját, és tökgyalun leszeleteljük. A tökgyalu olyan eszköz , ami csíkokra vágja a szeletelendő dolgot, vékony, de egyforma széles-magas hasábokra. ( ha nem ismered, akkor 'google a mi barátunk' tökgyalu keresővel kiadja a képét) A vöröshagymát nagyon lereszeled, hogy csak valamiféle vöröshagyma pép legyen belőle, a fokhagymás fokhagyma nyomón átnyomod. (vagy hagyod egyben a kis fej vöröshagymát, meg a két gerezd fokhagymát és amikor kész a tökfőzelék, akkor kidobod belőle)A kaprot megmosod, összehajtogatod és újra összekötöd cérnával, egy kis batyu formára. Jól körbe tekered, hogy ne bomoljon szét. A hagymákat megfuttatod egy evőkanálnyi zsíradékon (a zsírt felforrósítod és belekevered a hagyma-pépet, és picit pirítod, keversz rajta kettőt) aztán beleteszed a legyalult tököt, a kaprot, a paradicsomot, paprikát és vizet öntesz alá, annyit, hogy kb. 3/4 részéig ellepje. Megsózod, és hagyod főni. Hamar megfő, a tökszálak hajlékonyak lesznek, és már nem ropognak. Ekkor leveszed a lángról. A tejfölből kiveszel két evőkanálnyit, és összekevered egy evőkanál liszttel. Apránként hozzáadod a többi tejfölt is, amikor simára elkeverted a lisztes tejfölt, akkor szedőkanalanként adsz hozzá a tök főzőlevéből. HA túl sok leve lett a töknek, akkor egy bögrébe leszedsz a levéből és félreteszed. A lisztes tejfölbe addig szeded kanalanként a forró levet, és kevered el ameddig maga a tejfölös lé is forró lesz. ekkor visszaöntöd a tökre az egészet. Visszateszed a tűzre, és óvatosan kevergetve felfőzöd, és hagyod, hogy sűrűsödjön. A léből veszel ki a habarós tálkába, beleöntöd az ecetet, adsz hozzá cukrot,és elkevered, majd ráöntöd a tökfőzelékre. Megkóstolod. Kellemesen édeskés savanykásnak kell lennie. Ehhez képest vagy ecetet adsz még hozzá, vagy cukrot. A kaprot, a paprikát, és a paradicsom maradványit kivesszük e főzelékből. A tökfőzeléket lehet még paprikás rántással is csinálni, akkor az evőkanálnyi rántást kevered el a tejfölben, és onnantól ugyanúgy jársz el, mint a habart változatnál. De a rántással készített tökfőzelék pirosas- rántásos színű lesz. De lehet vajas, paprika nélküli rántással is készíteni. Akkor értelemszerűen nem lesz piros. paprikás rántás: két evőkanálnyi zsíron, vagy vajon egy evőkanál lisztet megpirítunk, amikor zsemle színű, akkor levesszük, és egy teáskanál pirospaprikát keverünk bele. paprika nélküli: nem keverünk bele piros paprikát.

Aztán a tökfőzeléket főzheted kovászos uborka levével is!

Ekkor nem teszel bele sem ecetet, sem cukrot, hanem  már a főzéshez kovászos uborka levével öntöd fel. ekkor nem kell bele sót tenni, mert a kovászos uborka leve elég sós.

 

Háztartástan: Bevásárlás

Az anyám spájzában mindig volt minden. Bármikor, bármi jutott eszébe, azt ő azonnal meg tudta sütni, főzni, mert mindenhez volt hozzávalója otthon.
Ez persze aztán azzal járt, hogy időnként nagy nagy szívfájdalommal kellett dolgokat kidobni- bár a régi gyerekkori emlékeim között ilyen nem szerepel, mert a cukornak nem volt szavatossági ideje, ráírva is az volt, hogy a minőségét korlátlan ideig megőrzi. A liszta lisztes bödönben volt, a kamrában, ahonnan egy bádog dobozba vettek ki a fa bödönből úgy két három kilónyi lisztet, amit gondosan átszitáltak, mielőtt a dobozba tették. Ez került a spájzba. Mert a spájz, az a konyha mellett volt, a kamra meg kint volt az alsóépületben. Ott tégla lábakon állt a lisztes bödön, hogy alatta is szellőzzön, kis zsákban volt a dió, nagy tálcán a körte, faládákban az alma, másik faládában a krumpli. Na ezeket aztán időnként gondosan át kellett vizsgálni, megválogatni, ami megromlott kidobni, a többit, amin csak kezdődő állapotváltozás volt, azonnali fogyasztásra ítélték. A stelázsi tele volt befőttekkel, egyforma nagyságú, karcsú üvegekben, szines papírral lezárva a tetejükön lévő celofán, szín szerint váltakozóan, sorban, egy barack befőtt mellet a cseresznye -meggy befőtt, amellet egy körte, aztán jött a meggybefőtt, aztán egy aranyló birsalma, meg az ecetes szilvabefőtt. Külön stelázsin álltak a savanyúságok.
Az ecetes uborka, a vizes uborka, a káposztával töltött paprika. A külső kamra mellett volt még egy kisebb kamra, ott volt a káposzta savanyító kád. Ez nem is kád volt, hanem egy fából készült nagy dézsa, hozzávaló leszorító fákkal, meg egy hatalmas esztergált csavarral, amivel az egészet szorosan lenyomatták, és srófolták időnkét szorosabbra, ahogy a besózott káposzta levet engedett.
Szóval rendes vidéki háztartást vittek a nagyanyámmal, a hatvanas-hetvenes években.

Persze a boltokban nem sok mindent lehetett kapni, azt ettük, amit megtermett a ház körül kertben, vagy kint a Kisvénkertben, felnevelődött az udvaron, vagy meghízott az ólban. Vagy a hetipiacról érkezett haza összekötözött lábbal, párban a rántani való csirke.
Akkoriban nem volt problémás a bevásárlás. A kenyeret a péktől hoztuk hetente egyszer, a tejet a szomszédból, ahová nagyanyám naponta járt el a tejeskannával, és ottragadt az esti fejés után Juliskával egy kis beszélgetésre, ahogy ő mondta, tanyázni...

Na, ha erre lennénk kárhoztatva ma is, akkor bizony éhen halnánk. Se kert, se udvar, se a nagyanyám háztartás vezetési tudása, -semmink sincs már.


Ma azt esszük, ami a bevásárló központban 'megterem'...
Erre készültek a modern lakások, lakótelepek lakásai is.

Az etalon még mindig a csurig telt spájz, hogyha kell valami, akkor csak nyissuk ki a spájz ajtót, és vegyük le a polcról.
Persze manapság az éjjel nappal nyitva tartó boltok idején ez már nem annyira tűnik fontosnak.

Hinnétek-e, hogy annak idején amikor kitalálták a lakótelepeket, úgy gondolták, hogy a modern dolgozó nő nem fog főzni, mert majd eljárnak enni otthonról, ezért csak éppen egy kicsike konyhát tervezetek a lakáshoz, se kamra, se spájz legfeljebb egy szekrényke, ami külön szellőzik.

Ezért lett olyan jól ellátott az összes lakótelep, nagy élelmiszerboltokkal, éttermekkel. Még a hetvenes évek végén épület lakótelepek is így jártak, például Szegeden az Északi Városrészben nyílt a város legelső igazán nagy szupermarketje, ahol minden, de minden kapható volt.

Mint olyan sok, okos fejekben eltervezett idea - ez se így lett, mert az emberek házi kosztot akartak enni, a nők főztek, sőt befőztek.

A főzés a bevásárlással kezdődik. Már nem kell tele spájz, és kamra, illetve kéne, de nincs hozzá hely -általában. Meg a bolt is ott van közel, ha mégis kell valami.
De valami alapvető tartalék kell otthon .

Legyen mindig otthon az alapvető dolgokból legalább egy bontatlan csomag. Ilyen alapvető dolog a
liszt,
cukor,
só,
gríz,
kávé,
tea,
alapvető fűszerek, bors, szemes és őrölt,
őrölt paprika,
fahéj,
szegfűszeg,
szerecsendió,
vanília,
rozmaring,
zsálya,
köménymag,
babér levél

Azért mondom, hogy egy bontatlan csomag, mert ha éppen elfogyott az amit használtál, legyen mihez nyúlni, és ne kelljen lerohanni a boltba. Viszont ha kibontottad a tartalékot azonnal írd fel a listára, hogy a legközelebbi vásárlásnál pótold.

Legyen otthon mindig
kenyér - már ha esztek kenyeret.
Olaj, vagy zsír,
hagyma (vörös és fokhagyma is),
krumpli,
pár darab paradicsom,
egy két paprika,
vaj,
felvágott,
szalámi,
egy pár rendes, jó minőségű szárazkolbász,
egy doboz tojás,
tej (plusz két doboz hosszú lejáratú tartós tej)
sajt
méz.


Ha vásárolni indulsz, írj bevásárló listát, és a vásárlásnál tartsd magad a listához.
Eszméletlen mennyiségű pénzt lehet elkölteni csak úgy nézelődéssel a boltban, - mert még ez is kell, az is jó lenne, a vége az, hogy állunk egy tele kosár mögött, és dobáljuk ki az ezreseket- feleslegesen.
Jó megoldás az is, ha csak annyi pénzt viszünk magunkkal, amennyit el akarunk költeni. Tuti nincs túlköltekezés.

Mindenből csak szép árut vegyél. Az ütődött, lottyadt zöldség- hiába olcsóbb, mégis ráfizetéses lesz, mert ki kell dobni, és így az olcsóbb lett a drága, mert nem lehet felhasználni semmire.

Nem jelenti ez azonban azt, hogy az aznapi, vagy két nappal későbbi szavatossági lejáratú terméket ne vedd meg- amikor ez jelentősen olcsóbb. Ha még aznap, vagy másnap, vagy szavatossági időn belül elfogyasztod, vedd meg bátran- és használd fel.
Érdemes a nagy bevásárló központokba az ünnepek előtti estefelé elmenni bevásárolni, mert a másnapi zárva tartás miatt minden dolgot, kenyeret, tejtermék-féléket, zöldséget leárazva adnak, csak vidd el, ne maradjon holnapra náluk, mert a bezárt boltban nem lehet eladni, harmadnapra meg már nem friss, akkor azért nem adható el. Tehát erre lehet számítani, de persze előfordulhat, hogy minden elfogy, és semmit se kapsz. Még eredeti áron se, mert mindet eladták. Tehát ez lutri, kérdés akarsz-e kockáztatni. Vagy akarsz-e másik boltba menni. Hátha ott más a helyzet.


Célszerű naplót vezetni a kiadásokról. Ez a hónap végén feketén-fehéren megmutatja mikor mire és menyit költöttünk.
Csak pontosan kell kitölteni az excell táblázatot, és egy helyen megőrizni a vásárlási blokkokat.

Mákos nudli, nudli prézlivel, szilvás gombóc

1/2 kg krumpli
kb 20-25 dkg liszt
1 evőkanál gríz
1 tojás
mokkás kanál só

kb 2 liter víz
egy csipet só a kifőzéshez

5 dkg vaj


15 dkg darált mák
10 dkg kristálycukor

vagy

5 dkg vaj
10 dkg zsemlemorzsa ( ezt nevezik tulajdonképpen prézlinek)
3 evőkanál kristálycukor

A nudli nem más, mint egy kifőzött krumplis tészta.
A krumplit kicsit sózott vízben, teljesen puhára főzzük, levélt leöntjük alóla és azonnal megtörjük egy krumplinyomó segítségével. Szétterítjük egy nyújtótáblán, és hagyjuk kézmelegre kihűlni.
Megsózzuk egy csipet sóval ( csapott mokkás kanálnyi) és szépen elkezdjük belegyúrni a lisztet, tojást a grízt, egy viszonylag ragadós lágy tésztát kapunk, amit még további liszt hozzáadásával keményíthetünk. Azért nem lehet dekára meghatározni, hogy mennyi lisztet adjunk hozzá, mert ez függ a krumpli milyenségétől.

Nem pihentetjük, hanem azonnal elnyújtjuk lisztezett deszkán, ujjnyi csíkokra vágjuk. és ezelet a csíkokat megsodorjuk, hogy vékony, kisujjnyi vastagságú hengert kapjunk. Ezt a hosszú hengert aztán kb, két ujjnyi hosszú darabokra vágjuk. ( azért az ujjunkat használjuk mértékegységként, mert az mindig kéznél van. A kisujjunknak az átmérőjét használjuk mértékegységként, a két ujjnyi hosszúságnál pedig az egymás mellé tett két ujjunk szélessége a mérték.)
ezeket a kis nudlikat aztán újra meghengergetjük a nyújtótáblán, és forrásban lévő vízben óvatosan kb. 3-4 perc alatt kifőzzük. Közben óvatosan meg kell keverni, mert a nudlik esetleg a fazék aljára ragadhatnak. Onnan tudjuk, hogy megfőtt, mert feljön a víz tejére. Közben egy serpenyőben felforrósítjuk a vajat, és óvatosan egy szűrőkanállal a nudlit azonnal a forró serpenyőbe szedjük. átsütjük, majd tányérokra szedjük, és mindenki annyi cukrozott darált mákot szed magának, amennyit csak akar.

Ha nem mákosan akarjuk enni a nudlit, akkor a vajból és a zsemlemorzsából pirított morzsát készítünk, amikor megpirult belekeverjük a cukrot, és rászedjük a nudlit. Óvatosan összerázogatjuk, de ne keverjük, mert a nudli nagyon gyenge tészta, és összetörik.

Igazság szerint az alapétel a nudli, a prézlis változat, és csak az ínyenc továbbfejleszett változat a mákos nudli.

Szilvás gombóc

A tészta ugyanaz.

kb. 10-15 egészséges szilva
kristálycukor

vagy sűrűre főzött szilvalekvár

és őrölt fahéj

A tésztából nem nudlit böngyörgetünk, hanem a kinyújtás után kisebb, tenyérnyi darabokra vágjuk.
A szilvát megmossuk, kettévesszük, magját kidobjuk, a helyére kristálycukrot teszünk (vagy kockacukrot), és fahéjat.
A szilvát összecsukjuk, és beletesszük a tészta közepére, és gombócot formálunk belőle.

A gombócokat kicsit tovább kell főzni, mert ugyebár nagyobbak, és szilva is van bennük.

Pirított zsemlemorzsára szedjük, megforgatjuk benne, és tálba rakjuk.

Lehet sárgabarackkal is főzni, az lesz a barackos gombóc. Ekkor a barackból például negyedeket használunk egy egy gombóchoz, és a barackdarabokat cukorba forgatjuk.

Kreatív blogger

LC Cuisine-tól kaptam, nagyon kedves tőle, hogy rám gondolt ezzel a díjjal, de úgy hiszem, érdemtelenül. Semmi újat nem alkottam, én csak azt írtam le, amit magam is tanultam, így a nagymamámat és az anyukámat illeti igazándiból a díj. Én csak tovább szeretném adni ezt a megszerzett tudást a gyermekeimnek, meg mindenkinek, akit csak érdekel, hátha hasznosítani tud belőle bármit, mielőtt feledésbe merül a régi tudás.

Sokszor elgondolkozom azon, hogy mennyivel kevesebbet tudunk mint nagyanyáink, és ha egyszercsak megszűnne a szupermarket, és nem lenne hova elmenni bevásárolni akár vasárnap délután vagy csütörtök éjjel is, akkor hogy teremtenénk elő például a szappant. Mert nagyanyám még tudta, hogy kell azt főzni, még gyerekként én is kavargattam a nagy üstben a rettentő büdös masszát. De a tiszta ruha illata nekem még most is az a nyári szélben szárított, reszelt háziszappanos lében áztatott és mosott ágynemű semmivel össze nem téveszthető illatos szagtalansága, ami már csak emlékeimben él.
Aztán az olyan mindennapos tudás is elveszni látszik, mint hogy hogy kell tejfölt és túrót csinálni, ami pedig minden rendes paraszt asszony tudománya volt, és csodálkozva olvasgatom a külföldre szakadt hazánkfiainak a panaszait, hogy ó, hogy errefelé nem ismerik a tejfölt, nincs igazi túró...
Hát a manóba!
Ehhez csak tej kell, amit a tehénkéből kifejtek, meg az a bizonyos tudás!

Na, én éppen azért vetettem elektromos papírra azt amit én tudok főzni, hogy ne vesszen el a lebbencs leves készítés, vagy a birkapörkölt főzés tudománya, a sok szójás, salátás, diétás és kalóriamentes recept között.
Hogy ha valaki veszi a fáradtságot, akkor lehet ám levest főzni leveskocka és Vegeta nélkül is, hogy a tejberizst nem vízben kell főzni, hanem tejben, hogy a lecsóhoz nem a "lecsópaprikát" kell megvenni, hanem a szép, ép húsú paprikákat és egyáltalán, hogy jót főzni csak jó alapanyagokból lehet.
Erről jut eszembe: a mai ebéd ízetlen csirkéből, ismeretlen sózóképességű só felhasználásával, reményeim szerint kiváló minőségű, ámde csapnivalónak bizonyult karcagi rizsből készült, és a rizses csirke -nálunk csak piros hús rizzsel- ízetlen, sótlan lett, a rizs egy része ragacsossá főtt másik része meg fővetlen maradt.Hát így jártam. Pocsék volt. Ki kellett dobni.
Az ebédet az anyukám által készített hideg túrós süti mentette meg...:)

Trófea Grill Étterem Óbuda 2

Családi ünnepség okán ismét Trófea Grill Óbuda.
Most már jelentősen többen vendég volt, de még így is messze a hely befogadóképessége alatt, de emiatt nem a vendég panaszkodik, mert az asztalok rogyásig pakolva, a készételek forróak, és persze finomak. A grillezendő választék bőséges, elégséges, de nem kiemelkedő, értem ez alatt, hogy sem különleges hús, sem különleges fűszerezettséget nem találtam, de a sokféle és sokféleképpen pácolt húsok így is a műértő közönség megelégedettségére találtak. Voltak kisebb tömeges jelenetek a grillező előtt, de ennek oka lehet az, hogy csak egy szakács serénykedik a grillező platni előtt.

Remek találmány az idényjellegű kiegészítő étlap, az azon szereplő étkeket külön zsúrkocsin hozzák körbe, és tálalják kívánság szerinti mennyiségben a tányérunkba.

Voltak külföldiek is a vendégek között, és arra jöttünk rá, hogy egy csoportot ide elhozni, egy főnyeremény a vendégeknek. A magyaros ételek tucatját kóstolhatja végig az idegen, anélkül, hogy azt kockáztatná, hogy a megrendelt étel mégse ízlik neki. Itt nincs más teendője, mint a kóstolóba kivett adagot otthagyni a tányérján, és megkóstolni a következő ételt. Bár nem nagyon láttam olyat, hogy valaki is otthagyott volna bármit a tányérján...

Aztán a teraszon éppen diót szárítottak egy nagy üstben, mustot préseltek, frissen sült szilvás lepényt kínáltak, szóval hangulatos őszi buli volt.

Ami kevéssé tetszett, az az volt, hogy bejelentkezéskor, amikor asztalt foglaltunk, közölték, hogy 12-14:15 között lehetünk az étteremben. Pedig nem egy gyors ebédre ugrottunk be, hanem születésnapot ünnepelni, családi körben, beszélgetősen nyugalmasan, hogy a háziasszonynak otthon ne kelljen pattogni a vendégek körül, tálalni, leszedni, melegíteni, italt töltögetni.
Többet enni, mint ami belénk fért, nem tudtunk volna, még további egy órás ott tartózkodás alatt sem, de legalább kényelmesen ráérősen ebédeltünk volna.
Így beszélgetni hazajöttünk.

A kiszolgálás azonban kiváló volt, figyelmesen követték minden igényünket, a kiürült tányérokat szinte azonnal elvitték.

Egy szó mint száz, jövünk még, de az időkorlátozás, ebéd időben -nem tetszik.

Persze az más, amikor kedvezményes vacsoraidőt jelöl ki az étterem, "Buli előtt, színház után" megnevezéssel, de ne már, hogy ebédidőben mondja azt, hogy kapsz két óra tizenöt percet, és oszd be ahogy akarod!