...de hiszen ez galuska!

Lehettem úgy öt vagy hat éves amikor nyaralni voltunk Siófokon, és a vasúti resti teraszán ebédeltünk. Szuperjó volt, mert közben jöttek-mentek a vonatok, nem unta el magát a magamfajta kiskölyök se az ebédre való várakozásban. És persze lehetett választani, hogy ki mit akar enni. Az étlap felolvasás után még én is választhattam, hogy mit szeretnék. Na, engem egy új kifejezés fogott meg, sertéspörkölt nokedlivel. Hú, az valami isteni lehet, Anya, én nokedlit akarok! És persze ezt elmondtam vagy százszor, a pincérnek tetszett, hogy mennyire lelkes vagyok, és megígérte, hogy gyorsan hozza a pörköltemet meg a nokedlimet. Így is volt, kisvártatva jött is megrakodva, és letette elém a kiválasztott, hőn áhított ételt. Néztem néztem, és a panaszos csalódottság hangján, felháborodva kiáltottam fel, hogy"Anya, én nokedlit kértem! Anyám csitított, hogy hiszen ott van előtted, kezdjed el enni. Én ekkor már könnyek között kiabáltam, hogy nem, nem ez nem a nokedli, hiszen ez galuska!
Ez jutott eszembe erről a blogról, meg az, hogy amikor én voltam 19-20 éves, és készültem otthonról Szegedre költözni, akkor leültem nagyanyámmal meg anyámmal a verandán, elővettem a regiszteres füzetet, és névsorba rendezve elkezdtem leírni az általam kedvelt ételek receptjeit. A pontos mennyiségeket, hogy, mennyi az a csipet só, kanál cukor, lerajzoltam, hogy hogyan kell hajtogatni a töltött káposzta levelet a húsra.
Jól jöhet még ez a tudomány a saját gyerekeimnek is. Nekik írom ezt a blogot, meg mindenkinek, akinek momentán nincs lehetősége megkérdezni az anyukáját, nagymamáját, hogy hogy is kell ezt megfőzni anya?

Én egyébként még mostanság is van, hogy felhívom az anyukámat, hogy Te mama! Mondd csak, hogy is kell ezt csinálni?

Hát álljon itt akkor elsőnek a Nokedli - galuska- csipetke kérdéskör.

Két személyre szóló mennyiség:

Először is tehát, tisztázzuk: a nokedli azonos a galuskával, és hasonlít hozzájuk a csipetke.

Galuska=nokedli: két személyre két esetleg három tojás, nagyobb csipet só, kb. szűk, fél, lapos mokkás kanálnyi) ha azt akarod, hogy ne nőjjön óriásira a galuska, akkor a tojás kb 1/3 része vízzel helyettesíthető, és persze olcsóbb is) és liszt. Sima liszt. azt hiszem ez a neve. Amennyit felvesz. Mindig kevesebbet tegyél bele, utólag adhatsz még hozzá, annyit amennyire híg, vagy kemény galuska tésztás akarsz. Ha van galuska szaggatód, akkor lehet hígabb, de ne folyjon a tészta, ha kanállal akarod szaggatni, akkor sűrűbb. Ha deszkáról akarod késsel vagdalni a főzővízbe, vagy a paprikás krumpliba, akkor a kettő közötti állagú legyen. Én úgy tanultam, hogy akkor jó a galuska tészta, ha az evőkanál, amivel kavarod, hátuljára nem ragad már rá, amikor megütögeted a tetejét vele.( ez a kanállal szaggatósra igaz)


csipetke: 1 egész tojás, csipet só, liszt, a tojás nagyságától függő mennyiség. Kemény tésztát kell csinálni, kézzel kell gyúrni, amikor összeáll és sima gömböt tudsz belőle formázni (a tészta selymes felszínű, nem ragad, és rugalmas) akkor letakarva pihenteted egy kicsit. ( kb. 20 perc, hogy a liszt szemcsék megduzzadjanak, és jobb minőségű tésztát kapj.) A tésztagömböt felvágod csíkokra, azt hurkává gömbölyíted a két kezed között, és elcsipkeded. Ettől csipetke a neve. Ez egy lapos, tépett tésztadarab lesz. Ez, ha kicsi, mehet a gulyáslevesbe, babgulyásba, sőt, ha nagyobbat csípsz belőle, akkor nagyon finom pörkölthöz is. Testes, jó köretet ad. ( körethez két személyre kb. két- három tojásból gyártsd le.) Előre is elkészíthető, ilyenkor egy tiszta konyharuhára csipkeded el a galuskát, és amikor eljön a befőzés ideje, akkor teszed a levesbe, vagy főzőlébe.

A tészta viszonylag rövid idő alatt megfő, ezért, ha együtt akarod főzni a pörkölttel, akkor csak a pörkölt főzési idejének a végén kell belefőzni. Ilyenkor a pörköltet egy kicsit jobban megsózod, és hígabb lére hagyod, merthogy a galuskának, csipetkének is kell megfelelő mennyiségű folyadék, hogy megfőjjön. Ez e amegfelelő mennyiség kb. annyi, hogy alig, illetőleg ne lepje el a pörköltet, paprikáskrumplit.

A. Variáns, önálló főétel: Tojásos galuska

Ha nem teszel a tésztába tojást, csak vizet ( két személyre számítva kb. 3-4 tojásnyi mennyiségű), sót és lisztet és úgy gyúrod össze, és hüvelykujj körömnyi méretűeket csípsz belőle, és sós vízben kifőzöd,( a vízbe teszel egy két krumplit kicsit nagyobbra felvágva, mint a csipetke, "csak az íze végett") és amikor megfőtt ( a csipetke és galuska is akkor főtt meg, amikor a tészta feljön a főzővíz tetejére, kihalászva egy szemet felvágsz, és szivacsos belseje van. Na ez a tojás nélküli tészta sokkal tömörebb, így az sem baj, ha felvágás után megkóstolod, hogy jó-e már. Aztán ha már tudod, hogy kell kinézzen, amikor jó, elég legközelebb csak megnézni) Na szóval, amikor megfőtt, akkor egy serpenyőbe forró zsírra, esetleg olajra teszed- vigyázz csapkod- és amikor átforrósodott kellőképpen, akkor négy öt felvert sózott tojással nyakon öntöd, és kavargatva összesütöd. Az a legjobb, ha fém serpenyőbe teszed, és jól odakapja az alját. Egy világosbarnás kéreg keletkezik lent, amit tálalás után kikapargatva eszméletlen jó ízű vakarékot kapsz. Nagyanyám csinálta ezt istenien. Ja és ez a tojásos galuska receptje.

Szóval a főzés is egy fortélyos tudomány.:-))

Ha kérdésed van tedd fel bátran!